A HROD politikai, állami és támogató szervezetektől független társadalmi vállalkozás. Szakmai, szakértői munkánkat és közösségi küldetésünk teljesítését alakulásunk, 2007 óta saját vállalkozási bevételeinkből finanszírozzuk. Szervezetünk tevékenysége a világhálón is követhető: http://hrod.hu/ és https://www.facebook.com/hrod.hu/

A HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központot a személy, a közösség, a társadalom sokoldalú fejlesztése mellett elkötelezett szakemberek szabad műhelyeként hívtuk életre 2005-ben. A munkánk jogi, gazdálkodási keretét adó társaságot 2007. november 19. óta jegyezzük. 2016 elején a HROD.net Közösségi Fejlesztő Nonprofit Kft. bejegyzésével szervezeti struktúránk új elemmel bővült. Portfóliónk közösségi célú, illetve közösségi fejlesztésű elemeit most már ebben a jogi-gazdálkodási szempontból is formalizáltabb keretben építjük tovább. Megújuló, bővülő szakmai, közösségi kompetenciák, tudásbázis, stratégiai szövetségek, barátságok viszik előre a csapatot.

Csapatunk tagjainak életpályája a szektorközi térben, vagyis a nonprofit, a kormányzati és az üzleti szféra határain rajzolódott ki. Továbbra is ebben a térben kívánunk megmaradni, elköteleződve a közfeladatok hatékony ellátásának tervezése és megvalósításának segítése, illetve egy karakteres társadalmi küldetés képviselete mellett.
Feladatunknak azt tekintjük, hogy segítsük a közösségek képessé válását önmaguk és környezetük fenntartható fejlesztésére. A társadalomfejlesztés közösségi, szociális, foglalkoztatási és ifjúsági, továbbá a település-, a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés területeit egymástól elválaszthatatlannak tartjuk, munkánk során folyamatosan azok szinergiájára törekszünk.

Fontos projektek, programok, referenciák

Civil szolgáltató központok hálózatának módszertani és minőségügyi fejlesztése (2007-2010)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából végeztük el évenként a CISZOK hálózat munkájának átfogó és helyi vizsgálatát, értékelését. Az elkészült jelentések, szakmai eljárásrendek, a hálózati minőségügyi rendszer fejlesztő hatása nemcsak az akkor működő hálózatra, de a később kialakított szolgáltatásrendszerre és a szakmai támogató rendszerek szélesebb körének fejlesztésére és kiterjedt.

Roma Integrációs Programiroda, Roma Akadémia (2008)

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából és vezetésével végzett munka keretében segítettük a Roma Integrációs Programiroda megalakulását és szakmai koncepciójának, programjának elkészítését. Már az iroda szervezésében indult a Roma Akadémia, melynek keretében 70 dél-dunántúli és észak-magyarországi roma vezető képzését, fejlesztését végeztük, segítendő, hogy térségükben, településükön az ottani problémákra válaszokat adó vállalkozási, gazdasági és közösségi projekteket indítsanak önállóan.

Maholnap – Renovabis program egyházi és egyházközeli szervezetek fejlesztéséért (2008-2009)

A Maholnap Alapítvány megbízásából és szervezésében Észak-Magyarország egyházi és hitéleti civil szervezetei körében végeztünk szervezetfejlesztő munkát, amely a szervezetek forrásbővítő, forrásfelvevő képességét, együttműködését, stratégiai szemléletét és működését volt hivatott fejleszteni. A munka eredményeként számos önálló és hálózati projekt, kezdeményezés indult el sikerrel a következő években.

Integrált közösségi és szolgáltató terek (IKSZT-k) koncepciója, módszertanának kidolgozása (2008-2010)

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízására építve, a Csengey Dénes Vándoregyetem keretében is erősödő széles szakértői együttműködéssel dolgoztuk ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedését. Munkánk alapján a későbbi években több mint 500 közösségi ház épülete és szakmai munkája újult meg. Az IKSZT első módszertani kézikönyvét Beke Pál közreműködésével készítettük el, 2008-ban.

Integrált közösségi és szolgáltató terek kialakításának, munkájának helyi támogatása (2008-2014)

A HROD csapata közel 30 településen segítette vezető szakmai partnerként az IKSZT beruházások megvalósulását, majd a közösségi házak szakmai munkájának, a helyi közösségi fejlesztő munka elindítását. A Békés, Bács-Kiskun, Somogy, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önálló projektek mellet több mint száz településen segítettük közreműködőként a közösségi szolgáltatások infrastrukturális és tartalmi megújulását.

Közösségi tervező munka fiatalokkal (2008-2014)

Az ifjúságfejlesztés a HROD küldetésének mindig központi eleme volt. A néhány évig Beke Pállal és Mártonnal is közösen végzett munka a mai napig zajlik. A tevékenység keretében született meg Zalaszentgrót kistérségének ifjúsági stratégiája, valósult meg Gödöllőn a Gikszer program keretében a “Gödöllői ifjúsági modell”, Szolnokon az Aba-Novák Művelődési Központ egész térséget érintő, felzárkóztató-bevonó ifjúságfejlesztő programja, számos gyermek- és ifjúsági önkormányzat megalakulása, megújulása.

Kondorosi településfejlesztés (2008-2015)

Kondoros fejlesztésében való szakértői részvételünk az IKSZT létesítésével kezdődött. A HROD szakértői munkája segítette, hogy a település városi rangra emelkedjen. A helyi önkormányzat, intézmények, civil szervezetek, gyülekezet és vállalkozások megbízásából, együttműködésével végzett munka eredményeként több mint egy milliárd forint értékben érkeztek támogatások a településre, s újulhatott meg a templom, a városháza, a közösségi ház, a tájház, a temető, épülhettek utak, játszótér, lovas pálya, sétány, s számos hasznos létesítmény.

Közösséghálózat Bihar-Bihar határon átívelő közösségi fejlesztő program (2010-2011)

A határon átnyúló program keretében Bihar megye 15-15, a határ magyarországi és romániai oldalán működő civil és egyházi szervezet komplex szervezeti és hálózati fejlesztését végeztük. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízásából, uniós forrásból finanszírozott programból számos helyi és térségi kezdeményezés nőtt ki, amelyek a mai napig erősítik a szülőföldön való megmaradást, a Partium bekapcsolódását a határon átívelő közösségi vérkeringésbe.

Közös Jövőnk – Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról (2010-2011)

A vitairat Beke Pál munkásságára építve, önálló közművelődési koncepcióként a „Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell” programjának keretében, a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ szakmai műhelyében készült el. A későbbi években a kulturális szakpolitika és a Nemzeti Művelődési Intézet megújulásának egyik alapdokumentumává vált.

AVKK – Apor Vilmos Közéleti Kollégium (2011-2013)

A Lakitelek Népfőiskola keretében zajlott képzés fejlesztési programját dolgoztuk ki, gondoztuk és segítettük trénerként, mentorként annak megvalósulását. A kollégium feladata a munkában részt vevő mintegy 40 keresztény fiatal közéleti-közösségi vezetői kompetenciájának fejlesztése volt, melyet azóta többen kamatoztatnak települési, térségi és országos jelentőségű közösségi munkájukban. A két év alatt a csapatban több családi, egyházi és szakmai élethivatás született.

Integrált városfejlesztési stratégia Hajdúnánáson, közösségi tervezéssel (2012)

Hajdúnánás 2012-2020 közötti időszakra vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiája (IVS-e) – a település vezetésének megbízása és a város lakosságának részvétele eredményeként – úttörő módon közösségi tervezés keretében készült el. Nem elégedtek meg tehát a szakértői tanulmány társadalmiasításával, hanem az egész folyamatot közösségi együttműködésben valósították meg. A HROD vezető szakma partnerségével készült stratégia 2014-es közösségi felülvizsgálata a település gyorsuló fellendülésére mutatott rá.

Családközpontok Gyöngyösön és Tiszakécskén (2012-2014)

Az egyházi-közösségi keretben szerveződő családközpontok tevékenységének központjában a családi és munkapiaci kompetenciák fejlesztése, családi, közösségi kezdeményezések és programok megvalósítása állt. Gyöngyösön a helyi református gyülekezet, Tiszakécskén pedig a római katolikus plébánia megbízásából segítettük a munkát vezető szakmai partnerként, képzőként, tanácsadóként. Mindkét TÁMOP program projektmenedzsmentjét is mentoráltuk.

A Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve (2014)

A fiatalok társadalmi beilleszkedését, életpályájának sikeres épülését segítő, 2014-ben felálló kormányzati hálózat szolgáltatási módszertanának kidolgozására az Új Nemzedék Központtól kaptunk megbízást. Az elkészült munka a hálózatban dolgozó szakemberek képzésének és szolgáltató munkájának alapdokumentuma lett, melyet az eredeti terveken túl a pályaépítésre, vállalkozásfejlesztésre, közösségi-közéleti részvételre vonatkozó fejezetekkel egészítettünk ki.

Nemzeti Művelődési Intézet IKSZT-fejlesztési program (2014-2015)

A Nemzeti Művelődési Intézet megbízásából a HROD munkatársai és szakértői 20 közösségi fejlesztési módszertant foglaltak össze, illetve dolgoztak ki egy-egy kötetben, az IKSZT-k és más, települési, térségi közösségi munkával foglalkozó szervezetek, munkatársak számára. A gyakorlati fejlesztő munkát újra “megyejárás” segítette, melynek keretében a modelleket országszerte bevezető megújító szervezetek tapasztalatait ismerték meg és építették be a módszertanokba a szakemberek.

Kárpát-medencei Társadalomfejlesztő Hálózat (2014-2015)

A kolozsvári-székelyudvarhelyi központtal működő Civitas Alapítvánnyal együttműködésben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából zajló program első szakaszában a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalban együttműködő határon túli magyar művelődési intézetekben tartottunk tavaly képzéssorozatot. Idén a Lakitelek Népfőiskolán találkoztak 40-en a térség meghatározó közösségi fejlesztő szervezetei közül. A műhelymunka eredményeként a közeljövőben 18 közös projekt indulhat a hálózat keretében.

Közösségi tervezés – Partnerségi együttműködés kézikönyv (2015)

A városok és térségek fejlesztésének közösségi tervezését, megvalósítását segítő munkánkat módszertani kézikönyvbe foglaltuk össze. A kézikönyv részévé vált a Belügyminisztérium több mint 130 kis- és középváros integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítését segítő útmutatójának, de a közeljövőben önállóan is megjelenik, hogy a településtervezők, a közösségvezérelt település- és térségfejlesztési szervezetek hasznos eszközévé válhasson.