A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület határon átivelő program keretében kívánja erősíteni a térség társadalmi, gazdasági fejlődését. A Közösséghálózat program  koncepciójának elkészítésével és a megvalósítás fejlesztői feladatainak ellátásával a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központot bízták meg. Az európai közösségi forrásokból támogatott program keretében harminc hajdúsági és partiumi települési szervezetet készítenek fel gazdaság- és társadalomfejlesztési programok, együttműködések megvalósítására.

Fenntartható gazdasági fejlődés nincs élő társadalom nélkül. A közösségek tanulási lehetőséget, kompetenciák elsajátításának közegét, információs-kapcsolati hálót jelentenek. A magánéletükben együttműködő emberek alkalmazottként, vállalkozóként is közösségi stratégiák mentén gondolkodnak. A fenntartható településfejlesztési programok azok, amelyek belső erőforrásokra, helyi szakértelemre, az identitást megerősítő tényezőkre, a tehetségek feltárására, a külső erőforrásokat ezek mentén való hasznosítására építenek.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágómelléki Egyházkerület vezetőinek, jelen projektet is megalapozó közös gondolkodása egy-másfél évvel ezelőtt kezdődött. Elemezték a megyék társadalmi-gazdasági helyzetét, megismerték egymás erőforrásait, fejlesztendő területeit, meghatározták a civil és az egyházi szervezetek fejlesztési szükségleteinek azonosságait és különbségeit.

A civil, egyházi szerveztek a közösségi társadalom alapkövei. Önmagukban is belső erőforrások, társadalmi hálójukkal azonban továbbiakat dinamizálnak. Kulcskérdés: hozzájárulnak-e településük, térségük fejlődéséhez? Képesek-e a szükségletekre reagálni, a fejlesztési célokhoz hozzájárulni? Önmaguk és programjaik, szolgáltatásaik fentmaradnak-e hosszútávon? A megyék civil és egyházi szervezetei azonban tudatosság helyett ösztönösek, hálózataik gyengék.

Célok

A projekt fő célja a szervezetek képessé tétele Hajdú-Bihar és Bihar megyék társadalmi-gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásra. A projekt eredményei közül a meghatározók a fejlesztési folyamatba bevont szervezetek által beadandó 20 pályázati program (pályázati dokumentáció), a létrehozandó, összesen négy szervezeti és egy közösség- és szervezetfejlesztő hálózat, továbbá az utánkövetés alatt, a szervezetek által teljesítendő hatásindikátorok.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület felismerte: a civil és egyházi szervezeteknek meghatározó szerepe lehet, illetve kell, hogy legyen egy-egy település, térség társadalmi-gazdasági fejlesztésében. Az Önkormányzat és az Egyházkerület számára azonban egyértelmű, hogy azon szervezetek, amelyek működése bizonytalan alapokon nyugszik jellemzően belerokkannak, mintsem megerősödnének egy-egy, jelentősebb mértékű projekt megvalósításába. A szervezetfejlesztés tehát nem pusztán alapvető módszertana a projektnek, hanem annak részcéljaként is megfogalmazható.

A szervezetek fejlesztésének fontosságát a projekt szakmai megvalósítója, a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ egyházi és civil szervezetek körében végzett fejlesztői, tanácsadói és szakértői munkák tapasztalatai is alátámasztják: egy-egy projekt tervezése, de sokkal inkább annak megvalósítása szervezeti problémák, fejlesztendő terület sokaságát hozza, hozhatja felszínre. Pl.:

• a tervezés során vita tárgya lesz a szervezet jövőképe, küldetése, stratégiája, nem egyértelmű, hogy a megvalósítandó projekt beleillik-e a vezetőség, a tagok vagy éppen a munkatársak, önkéntesek elképzeléseibe,
• a vezetőség számára „kiderül”, hogy a tagok vagy a munkatársak, önkéntesek évek óta nem értik, hogy melyik tevékenységet, projektet miért vállalt el a szervezet, milyen szervezeti vagy társadalmi-gazdasági hasznot hozott a megfeszített munka,
• az időközi elszámolások során felszínre kerülnek a gazdálkodás problémái, a pénzügyileg rendezetlen kérdések,
• a projektmegvalósítás feszített üteme, a rendszeres projekt-team megbeszélések évek óta eltemetett feszültségeket élesztenek fel a szervezet egyes tagjai, munkatársi között.

A „Közösséghálózat” projekt főcéljai, a részcéljai és indikátorai

A partiumi (bihar megyei) tanácsadók felkészítése

Partiumban, különösen az egyházi szervezetek körében nem tevékenykedik szervezetfejlesztéssel, illetve projektgenerálással és projektmenedzsment tanácsadással foglalkozó szakember-hálózat. A partiumi tanácsadók felkészítésének alapvető célja az, hogy megalapozzuk e szakemberhálózat kialakítását.

A partiumi tanácsadók felkészítése egyrészt bentlakásos szakmai műhely keretében valósul meg, másrészt „éles”, tanácsadó helyzetben. A partiumi tanácsadók ugyanis társtanácsadóként részt vesznek a partiumi szervezetek fejlesztésében. Részvételüknek két célja van:

• egyrészt – ahogyan az előző mondatban írtuk – tanácsadói kompetenciáik fejlesztése
• másrést helyismeretükkel, Partium társadalmi-gazdasági hagyományainak, viszonyainak mély ismeretével biztosítják, hogy a magyarországi tanácsadók megfelelő irányban, megfelelő célok mentén lássák el szervezet- és projektfejlesztői feladataikat.

A partiumi tanácsadók felkészítésének, szakmai támogatásának sikerét az igazolja vissza majd, hogy képesek lesznek-e a Közösséghálózat projektben részt vevő szervezetek által benyújtandó pályázatok követésére, az azokkal kapcsolatos projektmenedzsment tanácsadások megvalósítására. A tanácsadók felkészítése tehát hozzájárul a szervezetek programjainak, szolgáltatásainak és ezáltal a teljes projekt fenntarthatóságának biztosításához.

A részt vevő szervezetek projektjei fenntarthatóságának garanciái

A projektben részt vevő szervezetek fejlesztési szükségleteinek felmérése (diagnózis készítése)

Az egyes szervezetek működésének, tevékenységének minőségét alapjaiban határozza meg a szervezeti tudatosság. A jövőképet és a szervezeti stratégiát, pontosabban annak létét, minőségét vagy hiánya e tudatosság mérőeszköze.

A jövőkép és a stratégia évekre meghatározza egy-egy szervezet tevékenységét, valamint a projekt következő lépcsői is e feladatra épülnek. Minden kérdésre kiterjedő belső és külső diagnózis elkészítése nélkül bizonyosan elérhetetlen, illetve teljesíthetetlen lesz a jövőkép, illetve a küldetés, azaz sem a szervezet fejlődése, sem az eredmény- és hatás indikátorok teljesítése nem lesz lehetséges.

A diagnóziskészítés a projekt fő (átfogó) céljához is kapcsolódik. Az ugyanis, hogy a szervezetek képessé váljanak Hajdú-Bihar és Bihar megyék társadalmi-gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásra csak akkor teljesíthető, ha számba vesszük és értelmezzük az adott szervezet környezetét és láthatóvá tesszük az abból eredő korlátokat és lehetőségeket.

A szervezetfejlesztési szükségletek látható tételének elemei és folyamata

Szervezetfejlesztési tervek és szakmai fejlesztési stratégiák összeállítása

A feladat az elérendő állapot (jövőkép és küldetés) és a jelenlegi helyzet (a diagnóziskészítés eredménye) közötti különbség és az ebből eredő változási, változtatási szükségletek meghatározását jelenti:

• meg kell határozni a jövőkép eléréséhez szükséges szervezeti változások, változtatások megvalósításának legalapvetőbb (elő)feltételeit, azaz a kritikus lépések körét (pl.: tisztújítás, tisztázó-konfliktusoldó műhelyek, könyvelés rendbetétele), majd
• a további teendőket (pl.: szervezeti feladatok, hatáskörök tisztázása, új belső és külső kommunikációs csatornák kialakítása, az adminisztráció, a back office megerősítése)
• és mindezek ütemtervét.

Szakmai fejlesztési stratégiák összeállítása csak a szervezettel önmagával, annak tagjaival, munkatársaival, önkénteseivel és az ő kapcsolatukkal, kapcsolattartásukkal összefüggő teendők meghatározása után lehetséges. Állandó kiindulási pont a szervezet és az azt alkotó emberek. A feladatok – amellett, hogy figyelemmel kell venni a környezeti diagnózis eredményét – a szervezetből, annak képességeiből és lehetőségeiből kell, hogy eredjenek. Azaz nem feladatokhoz kell a szervezetet, hanem a szervezethez kell a feladatokat alakítani – különösen igaz ez az egyházi és civil szervezetekre, amelyek működése elképzelhetetlen a plébániai közösségek, a presbitériumok, illetve az egyesületek, kuratóriumok tagjainak lelkesedése, elkötelezettsége nélkül.

Az Önkormányzat és projekt partnere a Királyhágómelléki Református Egyházkerület olyan pályázati programok benyújtását várja a részt vevő szervezetektől, amelyek helyi, térségi szintű programok, szolgáltatások megvalósítását szolgálják. A szakmai fejlesztési stratégiák összeállítása során kiemelt figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy e programok, szolgáltatások a stratégiák részét képezzék.

Az „Új helyi, térségi szintű programok, szolgáltatások” részcél teljesülését szolgáló tevékenységek

Hálózatfejlesztő szemináriumok

A hálózatfejlesztő szemináriumok célja kettős: szervezeti hálózatok létrejöttnek elősegítése, továbbá annak biztosítása, hogy a 20 pályázati dokumentáció közül legalább 3 határmenti együttműködés keretében kerül benyújtásra. A 3 pályázatot a 4 hálózat tagjai, illetve a tagok bizonyos köre nyújtja be. A szemináriumok tehát szervezetfejlesztési folyamatként is felfoghatók, hiszen a hálózatok világos jövőkép és küldetés mentén, a tagok – PEST-SWOT elemzések által feltárt – kapacitásainak ismeretében, pontosan meghatározott szervezeti és szakmai célok, fejlesztési stratégiák esetében, tudják meghatározni, hogy

• mit kell tenni a jövőképük elérése érdekében (szervezetfejlesztési terv), illetve
• milyen lépések mentén, azaz projektek megvalósításával teljesíthetik be küldetésüket (program- és szolgáltatás portfólió, pályázati dokumentációk).

A Bihar megyei közösség- és szervezetfejlesztő hálózat kapcsán fontos szempont: annak tagjai, azaz a partiumi tanácsadók, szakemberek nem csak résztvevői, hanem megvalósítói is a programnak. A közös munka a szakmai-módszertani ismereteik bővítése mellett együttműködésüket is segíti, erősíti, hozzájárulva ezzel a hálózatuk létrehozásához.

A projektben részt vevő szervezetek utánkövetése a projektet követő 2 évben

Az utánkövetés alapvetően a hatásindikátorok teljesülését vizsgálja. Fontosnak tartjuk azonban, hogy e feladat ellátása ne szorítkozzon a mindösszesen három célérték aktuális mértékére. Megkeresések során tájékozódni kell tehát

• a szervezet aktuális helyzetéről, működésének nehézségeiről, elért eredményeiről, sikereiről,
• a szervezetfejlesztési folyamat keretében meghatározott jövőkép és küldetés, illetve szakmai stratégia, továbbá program- és szolgáltatás portfólió értékállóságáról,
• a projekt zárása óta megvalósított, illetve a közeljövőben megvalósítani tervezett programjaikról, benyújtott, illetve benyújtandó pályázatairól, azok (várható) eredményességéről, nehézségeiről,
• a mindezek kapcsán esetlegesen igényelt szakmai-módszertani támogatásról.

Az elvégzendő feladatok összefoglalása, egymásra épülése

A feladatokat az alábbi ábra foglalja össze. A feladatokat a projektciklus három eleme (tervezés, megvalósítás, értékelés) alapján rendszereztük, értelmezve ezzel a feladatok összefüggéseit, illetve logikai sorrendjét.

Az elvégzendő feladatok összefoglalása, egymásra épülése

Cél: a megyék 15-15 civil, egyházi szervezetének felkészítése fejlődési pályájukhoz igazodó, a helyi igényeknek megfelelő, a helyi-térségi stratégiákba illeszkedő, eredményes és hatékony, finanszírozható és fenntartható programok, szolgáltatások megvalósítására.

Főtevékenység: a szervezetek munkatársaival, tagjaival, önkénteseivel közös műhelymunkák. Szervezetfejlesztési programot dolgozunk ki és valósítunk meg, illetve program- és szolgáltatás portfóliót állítunk össze, amelyek 1-1 elemére vonatkozóan teljes projektdokumentációt állítunk össze.

Kimenetek: 30 program- és szolgáltatás portfólió, legalább 20, a részt vevő szervezetek által benyújtott pályázati program és legalább 3 szervezeti hálózat. Bihar megyében létrejön az első közösség- és szervezetfejlesztő hálózat.

Eredmény: a szervezetek működése tudatosabb, szakszerűbb és fenntarthatóbb lesz.

Hatás: a résztvevő szervezetek képessé válnak arra, hogy hozzájáruljanak településeik, térségeik társadalmi, gazdasági fejlődéséhez.