Q & A

 

Kérjük, először olvassa el figyelmesen a felhívás részletes tájékoztató dokumentumát, valamint a jelentkezési lap tartalmát. Ez a két kulcsfontosságú dokumentum irányadó tájékoztatást nyújt és a legtöbb kérdésre választ ad. 

Az alábbi kérdések és válaszok további részletes információ nyújtásra és az esetleges félreértések kiküszöbölésére szolgálnak.

 

1. A felhívás bemutatása

• Mi a felhívás célja?

A felhívás az Interreg Duna Program keretében megvalósuló, az Európai Unió és Magyarország kormánya által társfinanszírozott PilotInnCities nemzetközi projekt része. Célja az innovatív Smart City megoldások beazonosítása, valamint piacra lépésük és elterjedésük elősegítése az agilis kísérleti módszer révén. A felhívás nem vissza nem térítendő támogatásnyújtásra irányul. A nyertes jelentkezések eredményeként innovatív, a szokásos piaci standardon kívüli új, egyedi megoldások kiválasztására kerül sor, amelynek eredményeképpen a szervezők a kiválasztott résztvevőkkel vállalkozási (szállítói) szerződést kötnek kísérleti tesztelési szolgáltatások nyújtására.

• Mi az agilis kísérleti tesztelés (pilot)?

Az agilis pilot módszer az új megoldások gyors és rövid távú (3-6 hónapos), valós körülmények között (living lab formában) történő, Finnországból származó tesztelésének módszere. A módszer összekapcsolja a magánszektorbeli innovátorokat a közszféra szervezetekkel, és támogatja az innovációk együttes létrehozását különböző szereplők bevonásával, miközben közös tudásbázis épül ki közöttük.

• Mit értünk a Smart City fogalma alatt?

A PilotInnCities projekt holisztikus megközelítést alkalmaz a Smart City koncepciójára: technológiai és nem technológiai megoldásokat egyaránt keresünk az életminőség javítása, a hatékonyabb közigazgatás, a jobb mobilitás, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és más pozitív társadalmi változások céljából.

2. Részvételi feltételek

• Mely országokban hirdetik meg a felhívásokat?

A pilot projektek párhuzamosan megrendezésre kerülnek a Duna régió hat országában: Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában és Magyarországon. Minden országnak saját jelentkezési csatornája, részvételi szabályai és az agilis pilotok megvalósítására irányuló költségvetési keretösszegei vannak.

• A nyílt verseny szervezői

A Magyarországon megrendezett versenyt a HROD.net Közösségi Fejlesztő Nonprofit Kft. és a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szervezi.

Az érdeklődők kérdéseiket a pic.pilot@hrod.eu emailcímen tehetik fel.

• Részvételi feltételek

A célcsoport az innovatív Smart City megoldások beszállítói (kialakítói): a startupok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k), azaz a 250 főnél kevesebb alkalmazottal és 50 millió eurónál kisebb éves forgalommal rendelkező vállalkozások. Önkormányzatok, kutatószervezetek és egyéb szervezetek gazdálkodó (vállalkozási formában működő) szervezettel való együttműködés keretében vehetnek részt a felhívásban.

• Részt vehet-e a felhívásban nem gazdálkodó szervezet?

Nem üzleti vállalkozás is jelentkezhet a versenyre. Abban az esetben azonban, ha a zsűri kiválasztja nyertesnek, a szerződéskötés feltétele a vállalkozói jogalanyiság (gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó) igazolása. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy olyan projektek részesüljenek támogatásban, amelyek hosszú távú fenntarthatósági és skálázhatósági potenciállal rendelkeznek. A felhívás és a pilotok olyan megoldások gyakorlati megvalósítására és valós környezetben való tesztelésének támogatására irányulnak, amelyek később széles körű bevezetésre és nemzetközi elterjesztésre alkalmasak. A részvételi feltételeket azonban kutatóintézet vagy nonprofit szervezet is teljesítheti, amennyiben a pályázatban való sikeres szereplés esetén vállalja, hogy az innováció piaci hasznosítására gazdasági társaságot alapít (hasznosító vállalkozást hoz létre), amely kezdeti működési formaként akár egyéni vállalkozásként is funkcionálhat. A zsűri értékelésénél – különösen a skálázhatóság szempontjából – kiemelt jelentőséggel bír, hogy a pályázó szervezet hiteles elkötelezettséget mutasson a megoldás szélesebb körű piaci terjesztése iránt.

• Feltétel-e, hogy az agilis kísérleti projekt megvalósítási helyszínét biztosító közszférabeli partner kizárólag önkormányzat vagy annak valamely intézménye legyen?

Nem. A javasolt megoldás típusától függően partner lehet egy másik, helyi szinten közérdek céljából működő és/vagy közszolgáltatást nyújtó szervezet, például kórház, iskola. A fejlesztés megvalósítási helyszínét biztosító szervezet, intézmény kiválasztását a jelentkezéskor kell indokolni és alátámasztani. Javasolt, hogy a projekt megvalósítási helyszínének önkormányzati képviselői ismerjék és támogassák a tervezett megoldást, valamint részt vegyenek a szakmai egyeztetéseken. Az együttműködési szándékot célszerű már a pályázatban bemutatni. E megközelítés célja egyrészt a helyi ökoszisztémák közötti együttműködés erősítése, másrészt kedvezőbb feltételek biztosítása a végrehajtás során esetlegesen felmerülő, a helyi önkormányzat együttműködését igénylő kihívások kezeléséhez.

• Egy kísérleti helyszín (önkormányzat) befogadhat-e több kísérleti projektet?

Igen, egy (azonos) helyszínen nincs korlátozva a megvalósuló innovációk száma, amennyiben minden egyéb feltétel teljesül. Azáltal, hogy a település (vagy más helyi partner) fejlesztési helyszínt biztosít egy megoldásszolgáltatónak, nem kötelezi el magát kizárólagosságra, és befogadhat más projektet is. A szervezők átfogó célja, hogy a magyarországi városok, települések és régiók képviselői megismerjék és elsajátítsák az agilis kísérleti módszert, ezáltal fejlesztve és hatékonyabbá téve működésüket.

• Egy agilis kísérleti projekt több kísérleti helyszínen is megvalósulhat?

Igen. Több megvalósítási helyszín elérése a projekt keretében, pozitívan értékelendő a jelentkezések bírálata során, így pld. a megoldás tesztelése üdvözlendő különböző méretű településeken, amelyek különböző felhasználói eseteket (use case) képviselnek. A résztvevőknek azonban továbbra is szem előtt kell tartaniuk a maximális költségvetési korlátot, és biztosítaniuk kell, hogy a projekt költségvetése az adott pénzügyi kereten belül maradjon. A jelentkezés során javasolt indokolni az agilis kísérleti projekt kiterjesztésének hozzáadott értékét a teljes költségvetés növekedésével összefüggésben, mivel a zsűri az arányosságot értékeli.

Minden jelentkező csak egy pályázatot nyújthat be.

• Ki a megoldás kedvezményezettje és felhasználója?

A megoldás kedvezményezettje lehet önkormányzat, önkormányzati társulás, közszféra regionális szervezet, önkormányzati cégek vagy bármely más közszolgáltatást nyújtó helyi közigazgatási szerv. A felhasználók a megoldás bevezetésében bármilyen módon érintett személyek – így például a helyi önkormányzati képviselők, munkatársak, az állampolgárok, együttműködő szervezetek, például nem kormányzati, kutatási szervezetek.

A projekt előkészítése, tervezése és megvalósítása során valamennyi érintett célcsoport igényeit és szempontjait figyelembe kell venni.

• Hogyan lehet jelentkezni?

A pályázóknak ki kell tölteniük a következő linken található online pályázati űrlapot, továbbá a jelentkezéshez a projektet bemutató 1 perces videót is mellékelni kell. A videónak röviden be kell mutatnia a vállalkozást (szervezetet), a szakmai csapatot és a projektet, valamint tömören javasolt kitérnie a legfontosabb értékelési szempontokra.

Minden jelentkező csak egy pályázatot nyújthat be.

• Milyen típusú megoldások elfogadhatóak?

Az innovációk széles skáláját hat fő területen várjuk:

• Digitális szolgáltatások, adatok és kommunikáció
• Energiahatékonyság
• Megosztott és zöld mobilitás
• Körforgásos gazdaság
• Kék-zöld infrastruktúra
• Egészség és jólét

A fő kritériumok az innováció, a pozitív hatás, a megvalósíthatóság és a megoldás skálázhatósága.

• Kivel kerül sor szerződéskötésre a kísérleti projekt megvalósítása céljából?

A HROD.net Közösségi Fejlesztő Nonprofit Kft. mint a kísérleti projekt hivatalos ajánlatkérője vállalkozási szerződést köt a nyertes jelentkezőkkel. Emellett a kísérleti projekt tényleges tartalmának megvalósítására vonatkozóan háromoldalú együttműködési megállapodás jön létre a HROD.net, a nyertes jelentkező, valamint a kísérleti helyszínt biztosító közszféra szervezet között.

• A felhívás menetrendje 

• A felhívás megjelenésének és a jelentkezés megnyílásának időpontja: 2025. március 7.
• Jelentkezési határidő (első forduló): 2025. április 21., 23:59 CET
• A pályázatok értékelése: 2025. április vége
• Az első fordulón sikerrel szerepelt jelentkezők kihirdetése: 2025. május eleje
• A továbbjutott projektek bemutatása / pitch a zsűri előtt (a második forduló): 2025. május közepe (Ameghirdetésre kerülő dátumok kérjük, jegyezze be a naptárába!).
• A nyertesek végleges kiválasztása, eredményhirdetés: 2025. május vége
• Szerződéskötés a nyertes jelentkezőkkel: 2025. május vége
• A kísérleti projektek megkezdése: 2025. június/július
• A kísérleti projektek befejezése: 2025. december vége - a projektek hamarabb is befejeződhetnek, amelyet követően a megvalósító részéről teljeskörű jelentéstétel (projekt megvalósításra irányuló beszámoló készítés) szükséges.

• Mi történik azokkal a projektekkel, amelyeket nem választanak ki megvalósításra?

A PilotInnCities konzorcium tagjai a projekt lezárását követően valamennyi érintett országban - így Magyarországon is -agilis kísérleti módszertanon alapuló nemzeti szintű programok létrehozását tervezik. Ezek a jövőbeli programok a jelenlegi kezdeményezéshez hasonló finanszírozási modellben és nyílt pályázati rendszerben működnének. Ennek köszönhetően a most beadott, de nem nyertes pályázatok is esélyt kaphatnak a későbbi programok keretében történő megvalósításra és támogatásra. A zsűri által magas színvonalúnak és ígéretesnek minősített pályázatokat a szervezők továbbítják az érintett nemzeti és regionális intézményekhez és szervezetekhez, hogy azok a jelen felhíváson kívül, más forrásokból is támogatást biztosíthassanak e projektek jövőbeli megvalósításához.

• A projekt végrehajtás során jelentkező feladatok

A kiválasztott és a megoldás megvalósítására finanszírozásban részesülő pályázóknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

• Felelősségvállalási nyilatkozat kiállítása az esetleges károk fedezetére
• Három találkozó megvalósítása a helyi partnerekkel (indító, félidei és záró megbeszélés)
• Zárójelentés készítése (kb. 10 oldal terjedelemben)
• Részvétel a projektre irányuló kommunikációs és marketing tevékenységekben
• A megvalósítás során keletkező adatok megosztása
• Együttműködés biztosítása a szervező felé nemcsak a pilot során, hanem annak lezárását követően is, különösen az értékelési és jelentéstételi folyamatban
• Szerződéses és együttműködési viszony kialakítása

A szervező (ajánlatkérő) a nyertes résztvevőkkel vállalkozási szerződést köt szakértői szolgáltatás nyújtására. A szerződés részletesen tartalmazza a jelentkezés során benyújtott projekt várható eredményeit és kimeneteit, amelyekről a projekt megvalósítását követően a vállalkozó jelentést készít. A megvalósítási helyszínként szolgáló önkormányzattal vagy releváns helyi szervezettel, intézménnyel nem jön létre szerződéses viszony, velük a szervező és a megoldásszállító bevonásával három oldalú együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor, ezáltal biztosítva a projekt megvalósítás során az aktív szakmai együtt- és közreműködést.

• Esetleges összeférhetetlenség kezelése – a szervezőkkel kapcsolatban álló személyek részvétele

A program kiírójához vagy szervezőjéhez – elsősorban a HROD.net Közösségi Fejlesztő Nonprofit Kft-hez és a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft-hez – köthető személyek elvben kizártak a jelentkezők köréből. Bármilyen felmerült kétséges kapcsolat esetén összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtani. A nyilatkozatnak részletesen be kell mutatnia a hátteret, alá kell támasztania, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a támogatási döntésekre vonatkozóan, valamint megfelelően igazolnia kell a jelentkező függetlenségét.

• Az agilis kísérleti projekt végrehajtásra irányuló elvárások és leszállítandó eredmények

A szervezők által a kiválasztott szállítótól megrendelt pilot szolgáltatás három főbb pillére:

1. a megvalósítás során végzett aktív részvételi alapú munka (co-creation) az érintettekkel és érdekelt felekkel (a fejlesztési helyszín képviselőivel és a szervezőkkel)
2. a pilot teljesítésének objektív mérése és az abból származó adatokhoz való hozzáférés biztosítása
3. a projekt eredményességének átfogó értékelése és zárójelentés elkészítése a megvalósításra irányuló visszajelzés céljából

1. Az első pont elsősorban a helyi szereplőkkel közösen szervezett találkozók formájában valósul meg a pilot elején, közben és végén. E találkozók célja az agilis pilot alakítása és értékelése a közös tanulás és együttműködés jegyében.
2. A második pont folyamatosan, a pilot során kerül megvalósításra, amelynek része a teljesítés monitorozása, a kitűzött mérőszámok, mutatók (Key Performance Indicator, KPI) teljesülésének értékelése, valamint az adatok megosztása a szervezők igényei szerint, többek között marketingkommunikációs célokra.
3. A harmadik pont a projekt végén benyújtandó záró beszámolót jelenti. A dokumentumnak tartalmaznia kell a pilot végrehajtása eredményeképpen gyűjtött legfontosabb tanulságokat, a KPI-k összesített értékelését, a pilot végrehajtási és üzleti modelljének szempontjából releváns megállapítások tételét, valamint az érintettek által nyújtott visszajelzéseket.

A beszámolót közérthetően, konkrét következtetésekkel és fejlesztési javaslatokkal kell kidolgozni. Tartalmaznia kell a kitűzött célok teljesülésének értékelését, a felhasználók által adott visszajelzések elemzését, az innováció befogadásának mértékét, valamint a megvalósítás során felmerült kihívások és akadályok bemutatását, azok kezelési módjait. A dokumentumnak továbbá ki kell térnie a pilot során tesztelt megoldás további alkalmazási lehetőségeire és fejlesztési irányaira.

A teljesítéssel kapcsolatos fenti elvárásokat a szolgáltató, a szervezők és a pilot helyszínét nyújtó szervezet a pilot indulását megelőzően rögzítik a szerződéskötési folyamatban.

3. Finanszírozási feltételek

• A finanszírozás mértéke

A projekt a legjobb 4-5 kísérleti projekt megvalósítását finanszírozza. Egy kísérleti megoldás maximum bruttó 10 000 EUR-nak megfelelő forint finanszírozásban részesülhet. A nemzetközi projektnek köszönhetően – amelynek keretében a magyar felhívás is megvalósul – valamennyi nyertes megoldás nemzetközi láthatóságot és mentorálást kap.

• A finanszírozás kifizetése

A kifizetésre a megoldásszolgáltató által az elvégzett tevékenységekre irányulóan kiállított számla alapján, a kísérleti projekt befejezését és a teljesítés igazolását követően egy részletben, utófinanszírozás formájában kerül sor.

• Támogatható költségtípusok (költségkategóriák)

Az előzetesen jóváhagyott költségkategóriák a következők:

• Személyi költségek
• Eszközök és berendezések vásárlása, beszerzése (beruházás - pl. érzékelők vásárlása) és bérlése
• Üzemeltetési és karbantartási költségek
• Külső szakmai szolgáltatások, szakértői kapacitás igénybevétele
• Utazási költségek
• Együttműködés a helyi szereplőkkel: találkozó és közös alkotó (co-creation) tevékenységek
• Nyilvános kommunikáció (marketing, PR)

Egyéb költségeket a szervezők egyedi elbírálás után hagyhatnak jóvá.

• Milyen jellegű fejlesztési és adaptációs költségek fogadhatók el?

A projekt koncepciójával összhangban a kísérleti projekt keretében elszámolható költségeknek elsősorban a már meglévő megoldás implementálására, gyakorlati alkalmazására és a fejlesztési helyszín egyedi igényeihez történő hozzáigazítására kell irányulniuk, nem pedig a megoldás alapvető működésének kifejlesztésére. A teljes költségvetési struktúrában az alapfejlesztésre fordított kiadásoknak arányos és indokolt mértékben kell szerepelniük.

• Finanszírozhatók infrastrukturális beruházások?

A válasz az innovációs megoldás egyedi kontextusától, valamint a zsűri és a szervezők értékelésétől függ. Az infrastrukturális beruházások jellemzően az eszközök és berendezések vásárlása, beszerzése költségkategória alatt szerepelnek. Kulcsfontosságú azonban az arányosság és a költségek racionális volumene, amelynek értelmében a finanszírozást elsősorban a maximum hat hónapos időtartamú pilot végrehajtására kell fordítani, nem pedig az önkormányzat hosszú távú igényeinek kielégítésére.

Például szenzorok beszerzése és telepítése néhány százezer forint nagyságrendben ésszerű költség kategóriába tartozik, míg egy több millió forint értékű pld. közlekedési eszköz (akár személygépkocsi) tesztelése estén, a tárgyi eszköz (gépjármű) beszerzése a pilot keretében nem finanszírozható. Ez esetben a beszerzés lízing konstrukció formájában kezelendő, amelyre irányulóan az agilis kísérleti költségvetés fedezheti a lízing- és üzemeltetési költségeket a pilot időtartamára.

• A vagyoni tulajdonviszonyok alakulása a pilot megvalósítást követően

A vagyoni kérdéseket a megoldást szállító fél és a kísérleti projekt helyszínéül szolgáló önkormányzat vagy más helyi partner egymás között rendezi. A verseny kiírói ehhez kapcsolódóan csak minimálisan és szükség esetén működnek közre, főként a párbeszéd elősegítőiként, illetve a PilotInnCities projekt keretében biztosított pénzeszközök felhasználásának felügyelete céljából, a jóváhagyott projekt és a megkötött szerződés alapján.

Általánosságban nem kizárt, hogy a kísérleti projekt során használt eszközök vagy más tárgyi vagy szellemi javak a projekt lezárultával a helyi partner tulajdonába kerüljenek – különösen, ha ez elősegíti a megoldás fenntarthatóságát és további elterjesztését. Ugyanakkor a szervezők minden esetben megvizsgálják az ilyen átruházás indokoltságát és arányosságát, mivel alapelv, hogy az agilis kísérleti projektek nem szolgálhatják helyi infrastruktúra kiépítését.

4. A benyújtott projektek értékelése

• Értékelési szempontok

Az értékelést egy független szakértői testület végzi öt szempont alapján:

• Innováció (15%)
• Hatás (25%)
• Megvalósíthatóság (25%)
• Méretezhetőség (20%)
• Költségvetés (15%)

Ha egy projekt bármely szempont tekintetében a maximálisan elérhető pontszám 40 százalékánál kevesebbet kap, kizárható. 

• Hogyan biztosítják a szervezők a kiválasztási folyamat objektivitását és átláthatóságát?

A benyújtott pályázatokat hat tagú szakértői zsűri értékeli, amely a nyílt pályázat szervezőiből (a PilotInnCities konzorcium magyar tagjainak képviselőiből) és más, az intelligens városok területén tevékenykedő, elismert szakértőkből áll. A pályázókkal közvetlenül kapcsolatba kerülő szervezők munkatársai az esetleges összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem vesznek részt az értékelésben.

A bírálók egymástól függetlenül értékelik a pályázatokat, majd egybevetik bírálatukat és konzultálnak az eredményekről. Minden zsűritag egységes instrukciók és értékelési kritériumok mentén végzi az értékelést, szigorúan a résztvevők számára közzétett jogosultsági feltételek és értékelési szempontok alapján.

A pályázók pontszáma a zsűritagok által adott értékelések átlaga alapján kerül meghatározásra. Az első bírálati forduló végső rangsora az összesített pontszámok alapján alakul ki. Ebben a szakaszban a zsűri dönt a második fordulóba meghívandó projektek pontos számáról.

A döntőbe várhatóan legfeljebb 10 jelentkező jut tovább, akikkel személyes találkozóra kerül sor a projekt részletesebb bemutatása érdekében. A találkozó célja a fő teljesítménymutatók, a munkaterv, a kísérleti helyszín, a költségvetési struktúra és más releváns paraméterek megismertetése és pontosítása (tekintettel az esetleges félreértések kiszűrésére is). Fentieket követően a bírálók véglegesítik értékelésüket.

A szervezők jogosultak módosítani az értékelés szabályait, valamint a zsűri összetételét az értékelés során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, amennyiben ezzel maradéktalanul biztosítják az esélyegyenlőséget valamennyi résztvevő számára. A nyertes résztvevők számára a finanszírozásra való jogosultság kizárólag a szerződéskötés pillanatában válik jogilag érvényessé. Amennyiben valamely nyertes résztvevő nem teljesíti a szerződéskötés feltételeit vagy visszalép, a lehetőség a rangsorban következő résztvevőre száll át, egészen addig, amíg a szükséges számú agilis pilot ki nem kerül kiválasztásra, a rendelkezésre álló finanszírozási keret kimerülése erejéig.

• Melyek a jelentkezés keretében vállalandó, mérhető teljesítménymutatók (Key Performance Indicators, KPI-k)?

Minden jelentkezőnek és pilot projektnek javasolnia kell teljesítménymutatókat (KPI-készletet), azaz a projekt eredményeképpen előálló kimenete(ke)t: létrejövő termék, szolgáltatás stb. kapcsán, amely alapján a pilot sikeressége mérhető. Mivel a Smart City típusú megoldások igen sokfélék, a mutatók meghatározása mindig az adott projekt sajátosságaihoz igazodva, egyedileg történik.

A KPI-knek tükrözniük kell:

• kvantitatív (mennyiségi) paramétereket
• kvalitatív (minőségi) szempontokat, változásokat a célcsoportban a megoldás bevezetése után bekövetkező pozitív változásra irányulóan

A KPI lehet:

• „kemény” mutató (pl. számadat)
• „puha” mutató (pl. elégedettség, szubjektív megítélés)

 Az optimális vállalás a két típusú KPI kombinált teljesítésére irányul.

A KPI-k mérhetők:

• egyszeri adatfelvétellel
• rendszeres időközönként vagy
• folyamatosan, illetve meghatározott adatforrásokból vagy a célcsoport bevonásával (pl. kérdőívek)

Általános gyakorlati példák:

• felhasználók száma
• a megoldás használatának gyakorisága / elterjedtsége (volumene)
• felhasználói elégedettség
• környezeti mutatók változása (pl. környezetszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás, energiafogyasztás)
• ügyintézési folyamat során elvégzendő feladatok ideje és száma stb.

Nemzetközi szinten elismert referencia a CITYkeys metodika, amely hasznos iránymutatást nyújt a KPI-k kialakításához.

A KPI-k meghatározását, alap definícióját már a jelentkezés során szükséges biztosítani, különösen a HATÁS értékelési kritériumra tekintettel. A kiválasztott projektek esetében a mutatók pontosítása és véglegesítése a szervezőkkel közösen történik a szerződéskötést megelőzően, és ezek bekerülnek a szerződésbe is.

A vállalkozó/szállító feladata a KPI-k folyamatos nyomon követése a pilot alatt, valamint a pilot végén a mutatók teljesítésének értékelése, azaz az eredmények összevetése a kitűzött vállalásokkal.

• Csökkenhet-e vállalkozói díj a fő teljesítménymutatók teljesítésének elmaradása esetén?

Alapvetően nem. Az agilis pilot lényege, hogy a kockázatok és az ezekből fakadó hibák elfogadása és kezelése a kísérleti folyamat része – ezek ugyanis az ökoszisztéma szereplői közötti közös tanulás fontos forrását jelentik. A finanszírozás szempontjából nem az eredmények tökéletessége, hanem az a döntő, hogy a vállalkozó/szállító és csapata maximálisan törekedjen a KPI-k teljesítésére, és amennyiben az eredmények elmaradnak a várttól, alapos ok-okozati elemzést végezzenek, valamint releváns részletes ajánlásokat fogalmazzanak meg a zárójelentésben.

• Hogyan növelhető a pályázat sikerének esélye?

A siker kulcsa elsősorban az, hogy a pályázó alaposan megismerje az értékelési szempontokat, és azok lényegét megértse – ehhez hasznos iránymutatást nyújtanak a pályázati felhívásban szereplő orientáló kérdések.

Az öt értékelési szempont olyan kiegyensúlyozott megoldásokat részesít előnyben, amelyek egyik területen sem mutatnak jelentős gyengeséget.

A három legnagyobb súlyú kritérium:

• HATÁS
• MEGVALÓSÍTHATÓSÁG
• SKÁLÁZHATÓSÁG

Ezek kiemelt szerepe tükrözi az agilis pilot célját, azaz olyan általános érvényű, gyorsan és rugalmasan bevezethető megoldások tesztelését, gyakorlati megvalósítását, amelyek rövid időn belül érzékelhető, széles körű pozitív hatást gyakorolhatnak.

Az INNOVÁCIÓS érték szintén fontos: olyan megoldásokat keresünk, amelyek még nem számítanak széleskörben elterjedtnek vagy rutinszerűen alkalmazottnak. Ugyanakkor a pilot maximum hat hónapos időtartama nem teszi lehetővé, hogy a projekt teljes egészében a kezdeti (kiinduló ötlet) fázisnál magasabb érettséggel rendelkezzen, mivel valós eredményeket kell elérni a rendelkezésre álló időkeretben. Fontos továbbá a MEGVALÓSÍTHATÓSÁG és a FENNTARTHATÓSÁG megfelelő mértékű biztosítottsága is.

A HATÁS kritérium alatt kifejtendő tartalomnak az alábbiakra kell irányulnia:

• a célcsoport(ok) reális és érdemi bemutatása
• a megoldás által számukra nyújtott konkrét előnyök bemutatása
• a várt változás megfogalmazása, és annak nyomon követhetőségére és a mérésre, valamint annak módjára szolgáló módszerek kialakítása, amely a megvalósítás lezárulását követő jelentéstételben is megjelenik.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG értékelése során a zsűri vizsgálja a projektet megvalósító szakértői kapacitás minőségét, amely erősíthető például akadémiai háttérrel vagy városi környezetben szerzett gyakorlati tapasztalattal rendelkező külső erőforrás bevonással.

Fontos továbbá a projekt erőforrásigényének reális felmérése mind a szállító, mind a pilotot befogadó szervezet oldalán. Ennek során figyelembe kell venni a megvalósítással járó objektív és szubjektív kockázatokat, illetve az adott pilot jellegéből és helyszínéből fakadó esetleges akadályokat is.

E kritérium értékelésében döntő jelentőségű, hogy történt-e előzetes egyeztetés és/vagy megegyezés önkormányzati vagy más közszféra szervezettel a pilot befogadására, megvalósítási helyszín biztosítására irányulóan, valamint, hogy a fejlesztési helyszín tulajdonosi szemlélettel rendelkezzen az agilis kísérleti megoldás tekintetében, a tesztidőszakon kívül az esetleges folytatásra és további fejlesztésekre tekintettel is. Ez a szempont a SKÁLÁZHATÓSÁG értékelési kritériumra is hatással van.

A SKÁLÁZHATÓSÁG kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a pilot eredményei és tapasztalatai hosszabb távon hogyan hasznosíthatók. A szervezők számára lényeges szempont, hogy ne egy egyszeri, elszigetelt megoldásról legyen szó, hanem egy olyan koncepcióról, amelynek a szállítója rendelkezik hajlandósággal és képességgel arra, hogy azt más felhasználók számára is elérhetővé tegye – akár hazai, akár nemzetközi szinten.

A KÖLTSÉGVETÉS tekintetében alapvető elvárás, hogy az ne lépje túl a maximálisan megengedett keretet, valamint, hogy belső struktúrája racionális legyen, tükrözve a pilot szakmai tartalmának és végrehajtásának értékarányosságát: az árat és hozzáadott értéket. A projekt terv megközelítheti a felső pénzügyi határt, amennyiben cserébe megfelelő értéket és szakmai teljesítmény nyújt. Alacsonyabb költségvetésű pilotok lehetővé teszik több projekt támogatását a program keretében, ezért pozitívan értékelendő, ha a jelentkezés nem tartalmaz indokolatlan kiadásokat.

Fenti kontextusban a társbefektetések és egyéb kiegészítő források bevonása (a résztvevő, a pilot helyszíne vagy más érintett szereplők részéről) szintén javíthatják az értékelést. Ezek ugyanis azt jelzik, hogy a projekt alacsonyabb kezdeti befektetéssel is széleskörű hatást érhet el, valamint, hogy a pilot iránti elköteleződés és fenntarthatóságra irányuló szándék is fennáll.

• Előnyt jelent-e, ha a jelentkezés tartalmazza, hogy fejlesztési helyszínként önkormányzat vagy más helyi szereplő már jelezte együttműködési szándékát?

Helyi szinten működő szereplő (jellemzően önkormányzat vagy más közszolgáltatást nyújtó szervezet) részvételi szándéka döntő tényező és értékelési szempont a MEGVALÓSÍTHATÓSÁG kritérium tekintetében, mivel ez fontos garanciát jelent a projekt zökkenőmentes megvalósítására. A helyi szintű kapacitások biztosítása, a helyi szereplőkkel való együttműködés és a megoldás alkalmazására való hajlandóság az agilis kísérleti projekt befejezése után is jelentősen támogatni képes a SKÁLÁZHATÓSÁG és a KÖLTSÉGVETÉS értékelési szempontok érvényesülését.

A jelentkezés során teljes mértékben befogadásra kerülnek azok a pályázatok is, amelyekben nem vesz részt előre egyeztetett módon önkormányzat vagy más állami szervezet. A felhívás szervezői igény esetén támogatást nyújtanak fejlesztési helyszín beazonosításában (a szervezők aktívan keresik az önkormányzatokat, hogy feltérképezzék az igényeket, és a potenciális partnerek szélesebb köre álljon készen a megoldás megvalósítására). Elkötelezett helyi partner hiánya azonban negatívan befolyásolja a végső értékelést, és ilyen pályázattal lényegesen nehezebb lesz érvényesülni az erős mezőnyben.

• Hogyan válhat egy önkormányzat agilis kísérleti fejlesztési helyszínné, ha nem tud olyan megfelelő gazdálkodó szervezetről, amely megoldásszolgáltatóként jelentkezést nyújt be?

Erősen javasolt és pozitív értékelést jelent a megoldásszolgáltató és a kísérleti helyszín közötti előre egyeztetett együttműködés, amely azonban nem feltétele a jelentkezésnek. A helyi partnerrel nem rendelkező résztvevők is részt vehetnek a felhíváson. E célból a szervezők – igény esetén – partnerkereső támogatást nyújtanak a második fázisban sikeres pályázatok számára a megfelelő helyszín beazonosításában és biztosításában. A nyílt felhívással párhuzamosan a szervezők feltérképezik az agilis pilotok megvalósításában érdekelt önkormányzatokat. A települések képviselői az alábbi emailcímen jelezhetik ilyen irányú érdeklődésüket és szándékukat: pic.pilot@hrod.eu.

• Benyújtandó-e a jelentkezés keretében a kísérleti projekt helyszínéül szolgáló önkormányzattal vagy más helyi szereplővel együttműködési nyilatkozat vagy szándéknyilatkozat?

A pályázati szakaszban nem követelmény együttműködési megállapodás vagy szándéknyilatkozat megkötése és benyújtása. Elegendő, ha a jelentkező a pályázati felületen nyilatkozik a tervezett partnerségről és tömören bemutatja azt. A megoldásszolgáltatónak, amennyiben tovább jut a második fordulóba, alá kell támasztania és igazolnia szükséges a tervezett együttműködést a zsűri részére.

A győztes pályázóktól a szervezők a szerződés megkötésének feltételeként hivatalos nyilatkozatot kérhetnek a helyi partner (önkormányzat vagy más helyi szereplő) részéről a kísérleti innováció helyszínének biztosítására irányulóan. Mindazonáltal a fejlesztési helyszín már jelentkezési szakaszban történő beazonosítása támogatja a pályázat pozitív értékelését.

5. A projektekre irányuló egyéb részletek és a pályázó kötelezettségei

A kísérleti projekt során keletkező adatok rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége

Valamennyi kísérleti projektre a nyílt adatszolgáltatás elve érvényes: a szervező GitHub- vagy API-hozzáférést kérhet a projekt megvalósítása során keletkező adatokhoz a PilotInnCities IoT platformon keresztül történő monitoring és nyomkövetési céllal. A pályázó ez esetben köteles biztosítani az adatoknak a program egységes adatplatformjába történő integrálhatóságot.

Szellemi tulajdon

A pályázó, valamint a pilot megvalósításában résztvevő minden szereplő felelősséggel tartozik azért, hogy az általuk kínált megoldások és szolgáltatások szellemi tulajdonjoga rendezett legyen, és ne merüljenek fel olyan kérdések vagy korlátozások, amelyek akadályoznák a pilot során elért eredmények és megoldások alkalmazását és felhasználását.

Adatvédelmi intézkedések (GDPR)

A pályázó, valamint a pilot megvalósításában résztvevő valamennyi szereplő – különösen, ha a felhasználók személyes adataival dolgoznak – felelősséggel tartozik azért, hogy az adatvédelemre vonatkozó, hatályos jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket meghozzák.